Ezek a kitörések lehetnek dührohamok, vagy akár sírógörcsök, de alkoholhoz is nyúlhatsz miattuk. Ez az összetörés pedig lehet egyszeri, de általában egy tartós, mások számára sokkoló folyamatot takar. Túlságosan nyomasztóan, mélyen elragadnak gondolataid. A negatív érzések elhatalmasodnak feletted. Álmatlanság vagy aluszékonyság. Elveszíted a józan ész feletti kontrollt. Elveszíted ítélőképességed, nem látod tisztán, mikor hogyan kellene viselkedned. Nem érdekel mások véleménye, szívesen csinálsz botrányt. Feszültség, idegesség. "Semmire nincs időm" érzése, állandó rohanás. Az idegösszeroppanás tulajdonképpen nagyon hasonlít a depresszióra, azzal a különbséggel, hogy a rossz kedv, levertség és reménytelenség mellé még egy megemészthetetlen mennyiségű feszültég is párosul. A következő részben olvashatsz a további stressz okozta betegségekről is: az alvászavarról, az agyvérzésről, vagy a szívrohamról.
Ha szeretnéd még egyszer elolvasni, akkor kattints ide. A két leggyakoribb alvászavar az inszomnia és a kóros aluszékonyság. A kettő közül a stresszel csak az inszomnia függ össze, a kóros aluszékonyság ugyanis idegelmegyógyászati problémára vezethető vissza. Jellemzői az éjszakai alvás közbeni légzésleállás, illetve a narkolepszia, a hirtelen alvásrohamok, melyek bármilyen tevékenység közben rátörhetnek a betegre. Az inszomnia ennél lényegesen "egyszerűbb" alvászavar, melynek legfőbb tünete, hogy a beteg nehezen alszik el, különösen este, reggel korán ébred, illetve az éjszaka folyamán többször riad fel hirtelen. Az agyvérzés – vagy más néven a stroke - az agy körülírt területeinek hirtelen kialakuló, átmenetileg fennálló vagy kedvezőtlen esetben véglegessé váló funkciókárosodása, amely úgy jön létre, hogy a kérdéses agyi régió vérátáramlása és ilyen módon a szövetek oxigén- és tápanyagellátása valamilyen okból kifolyólag jelentősen lecsökken vagy megszakad. A stroke-okat kialakulásuk módja szerint két nagy csoportba oszthatjuk: iszkémiás- és vérzéses stroke-ra.
E reflexünk nélkül elvesznénk. A stresszérzésnek a másik változata inkább lelki, és nem pusztán idegi reflexen alapszik. Egy-egy élethelyzet (például válás, munkahely-változtatás, házasságkötés) feszültséget idézhet elő. Ezek az érzések vagy kellemesek, vagy kellemetlenek, de mindenképpen előre tudhatók. Manapság közismert az a fajta feszültség, amely az elfoglalt - menedzsertípusú - férfiak és nők körében gyakori. Olyan helyzetek idézik elő, amelyeket nem könnyű azonosítani, és a szenvedő alany nem is mindig értékeli őket stressztényezőként. Előfordul, hogy nem veszi észre, mik is ezek valójában. Érzi, hogy valami történik, de nem látja tisztán, hogy mi is az. Mikortól veszélyes a stressz? Az, hogy szervezetünk készültséget rendel el és feszült állapotba kerül, alapvetően nem baj és nem is egészségtelen. Ha nem érne minket stressz, gyakorlatilag nem élnénk, hiszen szervezetünket semmi sem késztetné az időszakos "ébredésre" és "riadóra". Akkor csúszik át a számunkra veszélyes zónába, ha ez a megfeszített állapot tartóssá válik, olyannyira, hogy többé már nem a nyugalmi állapotot szakítják meg a stressz helyzetek, hanem éppen fordítva.
Egy kis emlékeztető A stressz valójában a szervezet reakciója egy ingerre: készültségbe helyezkedik valamilyen szokatlan, veszélyes vagy ismeretlen helyzettel, állapottal szemben. A vészhelyzet érzése miatt feszültség uralkodik el rajta, a vegetatív idegrendszer aktívvá válik, tehát felgyorsul a szívdobogás, nő a vérnyomás és cselekvési kényszer uralkodik el rajta. Fizikai megjelenésében ez sokszor párosul izzadással, az arc kipirosodásával, kézremegéssel vagy légszomjjal. A stressz akkor csúszik át a számunkra veszélyes zónába, ha ez a megfeszített állapot tartóssá válik, olyannyira, hogy többé már nem a nyugalmi állapotot szakítják meg a stressz helyzetek, hanem éppen fordítva. Ez nem csak akkor fordulhat elő, ha maga a kiváltó szituáció nem múlik el, hanem akkor is, ha annak mértéke olyannyira felizgatta szervezetünket, hogy az a probléma megszűnése után sem képes újra nyugalmi állapotba kerülni. Stressz okozta betegségek Gyomorfekély, illetve bármilyen emésztőszervi fekély Idegösszeroppanás Alvászavarok Agyvérzés Szívroham Gyomor-, illetve nyombél fekély Előző cikkünkben olvashattál a fekélyekről és az idegösszeroppanásról is.