A "B" elrendezésű földelő gyűrű- vagy hálószerűen a talajba ágyazott vezetőkből épül fel (keretföldelő, betonalap-földelő stb. ). Utóbbi elrendezésnél lényeges feltétel, hogy a földelő mérete összemérhető legyen az épület méretével. Az épület földelőjét mesterséges és természetes földelők kombinációja is alkothatja. A természetes és a mesterséges földelő nem mindig választható szét egyértelműen. Így például a betonalap-földelőt általában természetes földelőnek szokás tekinteni, akkor is, ha a földelő feladatát nem a bordázott betonacél, hanem kifejezetten villámvédelmi célra szolgáló, sima felületű kör- vagy szalagacél látja el. Levezető A levezető feladata a villámáram levezetése a felfogótól a földelőhöz. A gyakorlatban sokszor okoz gondot a felfogó és a levezetők fizikai határának kijelölése. Általánosságban azt tekintjük felfogónak, ami a tetőn van, levezetőnek pedig az oldalfalon vagy épület belső terében elhelyezett, többnyire függőleges vezetőket. Ennél szakszerűbb, ha a felfogó és a levezető határának megállapításakor abból indulunk ki, hogy a villámhárítónak mely részére eshet a villámcsapás talppontja és melyikre nem.
Amikor átívelés van a föld felé, akkor a legközelebbi, a földdel hasonló potenciálú tárgy felé igyekszik haladni. A maximális távolságot minden egyes kisülésnél kritikus távolságnak nevezik és ez arányos az elektromos feszültség nagyságával. Ezen a kritikus távolságon belül azokon a tárgyakon keresztül fog megtörténni az átívelés, amelyek legközelebb állnak a villámot létrehozó magas potenciálú helyhez. [8] Ahogy a villám átível, azon a tárgyon keresztül fog haladni, amely a kritikus távolságon belül van, és potenciálja közel van a földpotenciálhoz, vagy megegyezik azzal. Ezt figyelembe véve egy gömböt rajzolhatunk a villám lehetséges átívelési pontjai körül. Ennek alapján megállapítható, mely részek biztonságosak a villámtól. Ott, ahol nagy valószínűség van a villámcsapásra, villámhárítót helyeznek el. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Franklin Sárkánya ↑ Hujer, Karel (1952. december 1. ). " Father Procopius Diviš — The European Franklin ". Isis 43 (4), 351–357. o. ISSN 0021-1753. ↑ (1952. )
Gilyén Ágnes, a MABISZ szóvivője a műsorban arról beszélt, hogy nem feltétele az ingatlan-, és ingóságbiztosításoknak a villámhárító felszerelése, ugyanakkor a biztosítók erősen ajánlják azt. A megfelelő prevenció egyre erőteljesebb szerepet kap, és ezt támasztják alá a statisztikák – magyarázta a szóvivő, hozzátéve, hogy az indukciós másodlagos hatások miatti villámcsapás okozta károk egyre inkább növekednek a kifizetett összegeken belül. 2010-től a tavalyi évig csaknem 330 ezer villámcsapás okozta kárra fizettek ki kártérítést, ezek összege elérte a 25 milliárd forintot. Tavaly 38 ezer kárbejelentés érkezett, ezekre a biztosítóárasságok 2 milliárd 700 millió forintot meghaladó összeget fizettek ki. A létrejött károk ugyanakkor ennél magasabbak is lehetnek, hiszen nem mindenki fizet biztosítást – fűzte hozzá. Egyre gyakoribbak a másodlagos villámcsapás okozta károk is, vagyis amikor az ingatlanon belül mennek tönkre az elektromos készülékek – leginkább a mikroelektronikai eszközök, számítógép, a modemek, vagy a mikrohullámú sütő – magyarázta Gilyén Ágnes.