A Magyar Posta a február havi nyugdíjkifizetés mellett, azzal egy időben a 13. havi nyugellátást is kézbesíti február 9-től egészen a hó végéig. A február havi nyugdíj és a 13. havi illetmény összege egy utalványon érkezik, az utalványon a két tételt külön feltüntetve találják a címzettek - írta a Magyar Posta Zrt. Minden második nyugdíjas a postát várja A bejelentés szerint a postások a kézbesítést két nappal korábban kezdik, az ütemezés a szokásos sorrendben valósul meg, így egyes ügyfelek felkeresése korábban, de legkésőbb a nyugdíjkifizetési naptárban meghatározott napon történik. A feladat jelentős: a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások csaknem felét ugyanis ma is készpénzben, postai kézbesítéssel fizeti az állam az érintettek számára. Ez azt jelenti, hogy havonta átlagosan csaknem 1, 2 millió állampolgár készpénzben, postai úton kapja meg ezt az ellátást. Sok pénz érkezik A rendes havi nyugellátással együtt érkező 13. havi nyugdíjat az öregségi nyugdíjasok mellett a nyugdíjszerű ellátásban - így például rokkantsági ellátásban, ideiglenes özvegyi nyugdíjban - részesülők is megkapják, továbbá dupla összeg érkezik az árvaellátásból is, amellyel a kormány 56 ezer gyermek nevelését segíti.
törvény (a továbbiakban: Tny. ) 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő rendszeres pénzbeli ellátásban, az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó – kormányrendelet alapján a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő – emelésben, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban, házastársi pótlékban vagy házastárs után járó jövedelempótlékban részesül. A nyugdíjjal kapcsolatban Orbán Viktor hétfőn jelentette be, hogy három helyett öt százalékkal emelik januártól, mivel a jegybank szerint magasabb lesz a 2022-es infláció, márpedig a nyugdíjemelés szintjét a várt inflációhoz kötik, ami az adott év költségvetési törvényében szerepel. Emiatt az átlagnyugdíj jövőre csaknem 92 ezer forinttal nő éves szinten.
A 13. havi nyugdíj olyan erejű pluszjuttatás, mintha 8 százalékos emelést kapnának az idősek – mondta az Infostart megkeresésére Farkas András nyugdíjszakértő. Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy ennek ellenére is tovább nyílik az olló a nettó bérek és a nyugdíjak között. Ki is fejtette, miért. A nyugdíjakat ma úgy állapítják meg, hogy a megállapítás éve előtti év nettó nemzetgazdasági átlagkereseti szintjéhez igazítják az 1988 óta évente keresett, nettósított pénzeket, és így lesz egy számított, havi nettó életpályakereset-összeg, ami alapján aztán meg lehet állapítani a nyugdíjat. És mivel a mindenkori megállapítás előtti év nemzetgazdasági átlagkereseti szintje a referenciaérték, ezért 2015 óta minden évben sokkal jobban járt az a nyugdíjba menő, aki egy későbbi évben kérte a nyugdíja megállapítását. Ennek a nyugdíjszakértő szerint óriási a jelentősége, gyakorlatilag ugyanolyan erejűen meghatározó az, hogy ki melyik évben kéri a nyugdíjat, mint az, amitől egyébként függ a nyugdíj, a ledolgozott évek száma és az említett bizonyos átlagkereset.
§ alapján 13. havi ellátásra jogosító ellátások együttes összegével.
A tavalyi esztendő kiugró gazdasági növekedése miatt azonban a kormánynak lehetősége nyílt rá, hogy felgyorsítsa a folyamatot. Ennek nyomán már a második évben, vagyis idén teljes havi nyugdíj járt 13. havi összegként. A jogosultak a múlt hónapban meg is kapták a nekik járó teljes pénzt, az érintettek együttesen 370 milliárd forinthoz jutottak. Kunhalmi most azt mondja, kormányon ők is megtartanák a 13. Havi nyugdíjat, közlésének azonban a legtöbb tényező ellentmond. A nyilatkozatokból és a korábbi történésekből csak az MSZP-s politikus állításának ellenkezőjére lehet következtetni. Először is idézzük fel, miként vélekedett a baloldal az elmúlt hetekben a 13. havi nyugdíj mostani kifizetéséről. Idézzük fel Gyurcsány jelöltjének, Márki-Zay Péternek néhány magáért beszélő korábbi mondatát. – Az a baj ezekkel a felelőtlen lépésekkel, mint a rezsicsökkentés is, hogy ezeket nagyon könnyű megígérni, megadni, és rendkívül nehéz megszüntetni. Tehát tudjuk azt, hogy az előző kormány éppen abba bukott bele részben, hogy megszüntette mondjuk a 13. havi nyugdíjat – magyarázta korábban Márki-Zay éppen Gyurcsány felesége, Dobrev Klára társaságában.
A volt pénzügyminiszter a Népszavának adott interjúban többek között arról is beszélt, hogy a rezsicsökkentés az egyik legkárosabb intézkedés volt Magyarországon, és a választások után szinte biztosan hozzá kell nyúlni. Interjút készített a Népszava Bokros Lajos volt pénzügyminiszterrel, aki a magyar gazdaság aktuális helyzetéről, valamint az elmúlt évek gazdaságpolitikájáról is beszélt. Bokros szerint a koronavírus-járvány az elmúlt két évben felülírta a kormány gazdaságpolitikáját, ám a pandémiára adott reakciók szerinte ötletszerűek és kapkodóak voltak. Bokros szerint a hiteltörlesztési moratórium például nemcsak felesleges, de káros is volt, mert "egyáltalán nem igaz, hogy abban az időszakban mindenki jövedelemhiányban szenvedett volna, és nem lett volna képes az aktuális kamatokat, illetve az esedékes törlesztést megfizetni. " A volt pénzügyminiszter szerint több oka is vannak annak, hogy Magyarországnak a környező országokhoz képest magasabb inflációval kell megküzdenie. Szerinte a költségvetés túlköltekezése, a jegybank túlságosan laza monetáris politikája is az okok között található, de a mesterségesen alacsonyan tartott alapkamat, valamint a fedezetlen béremeléssal, például a minimálbér növelésével is okolható a pénzromlás mértéke.
Annak bizony a baloldal kezdeményezésére, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon irányítása alatt, az SZDSZ támogatásával, a baloldal miatt lett vége. A baloldalt 2010-ben váltó Fidesz–KDNP-kormány már a kezdet kezdetén rögzítette, hogy garantálja a nyugdíjak értékállóságát, és e vállalást a gazdaság aktuális helyzetétől függően számos pluszjuttatással toldotta meg. Több alkalommal például utalványt kaptak az idősek: 2016-ban, karácsony előtt tízezer forint értékű Erzsébet-utalványt vehettek kézhez a nyugdíjasok. A kormány egy évvel később ugyanilyen összegű különjuttatásról határozott, 2018-ban pedig húsvét előtt vitték ki a postások a boltokban elkölthető bónokat. Ezt követte 2019-ben a fűtésszezon kezdetén kiküldött rezsiutalvány. Minden egyes évben nagyjából 20-25 milliárd forinthoz jutottak így a nyugdíjasok. A gazdaság 2017-től pörgött fel igazán, az volt az első olyan esztendő, amikor prémiumot fizetett az állam a nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek. Ilyen juttatást 2018-ban és 2019-ben is folyósított a kincstár, utóbbi alkalommal már az ötvenmilliárdot is túllépte a 2, 6 millió jogosulthoz eljuttatott összegek együttes nagysága.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
Zsigó Róbert úgy fogalmazott, hogy a baloldal mindig becsapta az időseket: "a 2006-os kampányban Gyurcsány Ferenc fűt-fát megígért az időseknek, aztán a választás után jött a feketeleves". A baloldal elvett egyhavi nyugdíjat, háromszorosára emelte a gáz, duplájára az áram árát, valamint bevezette a vizitdíjat és a kórházi napidíjat - mondta. Szerinte a baloldal most is ugyanezt tervezi. "A miniszterelnök-jelöltjük már elárulta a valódi programjukat: ostobaságnak nevezte a 13. havi nyugdíjat, megmondta, hogy nem fogják fenntartani a rezsicsökkentést, és fizetős egészségügyet akarnak bevezetni. " "Április 3-án védjük meg az időseket is, ne hagyjuk, hogy visszatérjen a Gyurcsány-korszak! " - zárta szavait a politikus. A vártnál kisebb munkanélküliségi ráta alakult ki az Egyesült Államokban Márciusban folytatódott a foglalkoztatás növekedése az Egyesült Államokban és a piaci várakozásoknál alacsonyabb munkanélküliségi ráta alakult ki a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai intézete, a Bureau of Labor Statistics (BLS) pénteki jelentése alapján.