144. �vfolyam 4. sz�m ISSN 1585-4515 2020. okt�ber�december A nyelvtudom�ny m�hely�b�l Honti L�szl�: A magyar nyelv 1. szem�lyeket jel�l� morf�m�i G�sy M�ria: Sz�id�tartamok ism�tl�sben �s spont�n besz�dben gyermekekn�l H. Varga M�rta: Igem�d �s mondatm�d. A felsz�l�t� m�d �s a k�t�m�d (�a mell�kmondati felsz�l�t� m�d�) �sszef�gg�sei a magyarban B�csi Enik�: Vari�ci�k a k�r�sre 17�18. sz�zadi levelekben Kov�cs Bal�zs: A magyar perifrasztikus igeneves szerkezetek spir�lelm�lete Nyelv �s st�lus B�ky L�szl�: Egy Karinthy-karcolat alluz�v f�l�p�t�se: A sz�rk�k heged�se Kisebb k�zlem�nyek Bal�zs G�za: �ll, mint Katiban a gyerek. Egy koholm�ny leleplez�se Szemle Pomozi P�ter (szerk. ): Pal�c olvas�k�nyv. Nyelvi �s irodalmi kalandoz�sok. A Magyars�gkutat� Int�zet Kiadv�nyai 10. (Ismerteti: Ferenczi G�bor) F�ris �gota � B�lcskei Andrea (szerk. ): Dokument�ci�, tartalomfejleszt�s �s szak�r�s (Ismerteti: Somogyi Zolt�n) A Nyelv�r h�rei Vig Istv�n: Nyom�rkay Istv�n (1937�2020)
Enikő Gréczi-Zsoldos Miskolci Egyetem, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, Magyar Nyelvtudományi Tanszék Absztrakt A Magyarságkutató Intézet Kiadványai sorozat 10. köteteként megjelent szép kiállítású könyv "palóc mesék"-et tartalmaz "kicsiknek és nagyoknak" – ahogy a kötet szerkesztője, Pomozi Péter fogalmaz a könyv előszavában. Nemcsak a könyv alcímében és első fejezetcímében megjelenő kifejezések ("mesék", "kalandozások") utalnak arra, hogy a palóc kultúrtáj misztikumát és romantikáját szeretnék bemutatni a kötet összeállítói, de a bevezetőből, illetve a könyv olvasásához mellékelt útmutatóból, valamint a könyvben található szöveggyűjtemény tematikájából is érzékelhető, hogy a "régi világot", az egykori paraszti élet idilljét szeretnék közvetíteni, a természettel együtt élő ember világát, azt a világot, amelynek mindennemű dolgáról meséket, mondákat alkotott az emberi képzelet. Ezekből kapnak ízelítőt a könyvet kézbe vevő érdeklődő olvasók, célzottan az iskolás gyermekek és a "kicsit nagyobbak", ahogy a szerkesztők fogalmaznak az ajánlásban.
október 24-én, mint a magyar művelődés és szellemi élet területén kimagasló alkotót, Corvin-koszorúval tüntették ki. 1944-ben tudományos munkásságának összefoglalásaként a Márton Áron alapította Erdélyi Iskola folyóirat felkérésére megírta az Erdély története c. művét. A második világháború után, 1947-ben, az egyre nehezülő időkben ismét a romániai rendtartomány főnökévé választották. Megbízatása félbeszakadt, 1949. július 30-án a 810. számú rendelettel Romániában feloszlattak minden tanítással, egészségügyi és társadalmi szolgálattal foglalkozó szerzetesrendet. Baráth Béla főesperes-plébános jóvoltából a főtéri plébániatemplomban, később a piarista templomban egyházi szolgálatban maradhatott. Utolsó tudományos jellegű megbízatása – az 1882. évi latin nyelvű egyházmegyei névtár lefordítása és magyarázata – kiváltotta Márton Áron püspök elismerését. 1962 tavaszától a közkedvelt – becenevén – "Venci" sokat betegeskedett, december 2-án a főtéri plébánián elhunyt. Az erdélyi magyar történetírás feladatai címen megjelent, időszerűségéből azóta sem veszített írásában beteljesítendő feladatot hagyott szakmai utódaira: "Az erdélyi magyarság megírandó története szellemit, anyagit, politikait és társadalmit, egyénit és közöst egységbe olvasztani és összefogni van hivatva, mindamellett még külön erdélyi magyar művelődéstörténetre is szükség lenne, amely a szellemi és anyagi művelődés mozzanatait aprólékosabban is feltüntetné.