Információink szerint hasonló csalások már több mint egy éve folyhatnak, és százmilliós összeggel húzhatták le az ügyfeleket, de ezt nem erősítette meg sem a jegybank, sem a pénzintézetek, és az ORFK sem. A rendőrség kérdéseinkre nem válaszolt, csupán egy a csalásról szóló közlemény linkjét küldte el. Az OTP-s csalásra még nem panaszkodtak a jegybanknak A jegybanki felügyelethez az elmúlt két évben nem érkezett a fentiekhez hasonló csalásról ügyféljelzés az OTP Bankkal kapcsolatban, azonban más hazai hitelintézet kapcsán már igen. Az MNB leszögezte, a csalás bűncselekmény, így annak gyanúja esetén a rendőrség folytathat nyomozást. Hozzátették, ha tudomásukra jut egy bűncselekmény gyanúja, az ügyfelek mellett az érintett hitelintézetek, illetve az MNB is tehet feljelentést a nyomozó hatóságoknál. Ezt az OTP is megtette. Az MNB a fogyasztói megkeresések, ügyfélpanaszok tartalma alapján akkor járhat el, és indíthat fogyasztóvédelmi vizsgálatot, ha felmerül a gyanú, hogy a pénzintézet jogszabályt sértett, és ebből az ügyfelének kára származott.
2022. március 9. 13:35 MTI A skót kormány nevében Nicola Sturgeon miniszterelnök kedden hivatalosan is bocsánatot kért mindazoktól, akiket boszorkányság címén ítéltek el vagy öltek meg a 16–18. században Skóciában, "sokukat pusztán azért, mert nők voltak". A North Berwick-i boszorkányok egy korabeli pamfletből Skóciában 1563 és 1736 között mintegy 4000 embert vádoltak meg boszorkánysággal, 84 százalékban nőket. Közülük több mint 2500 embert kivégeztek – megfojtottak, majd máglyán elégettek –, miután kínzással vallomást csikartak ki belőlük. A nemzetközi nőnap alkalmából a miniszterelnök "égbekiáltó történelmi igazságtalanságnak" nevezte a boszorkányüldözést, amiért a parlamentnek posztumusz rehabilitálnia kellene mindazokat, akiket a boszorkányságról szóló 1563-as törvény alapján "megvádoltak, elítéltek, megrágalmaztak vagy kivégeztek". Ebben a korban sok más országban is folyt boszorkányüldözés, de tudósok szerint Skóciában a kivégzettek aránya ötszörösen haladta meg az európai átlagot.
Hat nap januárban Az MTI idén négy alkalommal foglalkozott Merkely Bélával. Január 7-én a Kossuth Rádióban és az állami tévében szerepelt, ahol a rektor elmondta, hogy "a teljes oltás a három oltás", és hogy "a médiában megjelenő hamis hírek jelentősen rontják az oltási aktivitást". Január 8-án még eldicsekedett a távirati irodának, hogy beadták az ötszázezredik vakcinát a Semmelweis Egyetemen. Két nappal később Palkovics miniszterrel átvett egy fotonszámláló detektoros CT, majd január 13-án pedig egy másik fideszes politikussal, Zsigó Róberttel pózolt a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért, illetve a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének közös konferenciáján. Azután nincs több hír Merkelyről az MTI-n. Az állami híradó honlapján is hasonló, igaz, ott január 27-én beszámoltak egy plusz közleményről, ami az SE és az AstraZeneca együttműködéséről szólt. A szintén kormánypropagandát közlő Magyar Nemzet keresője pedig mindössze három anyagot dob fel Merkely nevére - abból az egyik a koronavírus-világjárvánnyal nem foglalkozó interjú.
Az eddig csupán sorozatokat gyártó Netflix a nagyjátékfilm-készítésbe is beleveti magát és nem nyúl könnyű témához: afrikai polgárháborúk és gyerekkatonák - írja a. A Beasts of No Nation egy meg nem nevezett afrikai országban játszódik, a sztori főszereplője pedig Agu, akinek a karhatalom megöli az apját, majd a kisfiút besorozzák gyerekkatonának. Parancsnoka Idris Elba lesz, aki nem kíméli a kiképzés során. A film a Netflixnél megszokott módon az interneten lesz elérhető, amelyet október 16-tól lehet megszerezni, bár néhány helyen mozis forgalmazásba is kerül az USÁ-ban. A Beasts of No Nationt A törvény nevében (True Detective) első évadának rendezője, Cary Fukunaga készítette, és a forgalomba helyezés előtt még a Velencei, illetve a Torontói Filmfesztiválon is megméreti magát.
A skót kormány nevében Nicola Sturgeon miniszterelnök kedden hivatalosan is bocsánatot kért mindazoktól, akiket boszorkányság címén ítéltek el vagy öltek meg a 16-18. században Skóciában, "sokukat pusztán azért, mert nők voltak". Skóciában 1563 és 1736 között mintegy 4000 embert vádoltak meg boszorkánysággal, 84 százalékban nőket. Közülük több mint 2500 embert kivégeztek - megfojtottak, majd máglyán elégettek -, miután kínzással vallomást csikartak ki belőlük. A nemzetközi nőnap alkalmából a miniszterelnök "égbekiáltó történelmi igazságtalanságnak" nevezte a boszorkányüldözést, amiért a parlamentnek posztumusz rehabilitálnia kellene mindazokat, akiket a boszorkányságról szóló 1563-as törvény alapján "megvádoltak, elítéltek, megrágalmaztak vagy kivégeztek". Ebben a korban sok más országban is folyt boszorkányüldözés, de tudósok szerint Skóciában a kivégzettek aránya ötszörösen haladta meg az európai átlagot. A Witches of Scotland egyesület két éve küzdött azért, hogy az egykori áldozatokat posztumusz megkövessék és kegyelemben részesítsék, és azért, hogy emlékmű emlékeztessen az oly sokáig el nem ismert tragédiákra.
A kiküldött hírlevél a kormány döntéseit, intézkedéseit és álláspontját tartalmazta, a választói akarat befolyásolására nem volt alkalmas. A hírlevélnek az előzetesen önkéntes hozzájárulást adó polgárok számára történő megküldésével a kormány nem kampánytevékenységet folytatott, hanem kormányzati tájékoztatási kötelezettségének tett eleget. A Miniszterelnöki Kabinetiroda szerint a Kúria végzése sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, valamint a demokratikus tájékoztatáshoz fűződő alapjogát. Az alkotmányjogi panaszt március 11-i ülésén tárgyalja az Alkotmánybíróság 1. számú öttagú tanácsa, amelynek vezetője Juhász Miklós, míg tagjai Czine Ágnes, Horváth Attila, Juhász Imre és Sulyok Tamás, a testület elnöke. (Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)
Mivel ilyenkor hitelesítési adat nem kerül máshoz, hanem az ügyfél maga indítja az átutalást, a pénzforgalmi szolgáltató (azaz a bank) nem tartozik felelősséggel az ügyfélnek. Ilyen eset lehet például az is, ha egy cég pénzügyi osztályát azzal keresik meg, hogy a partner számlaszáma megváltozott, és az adott cég – anélkül hogy egyeztetne a partnerrel – az új számlaszámra, a csalókhoz küldi a pénzt. A csalók valamilyen módon megszerzik az átutalás indításához szükséges adatokat, majd maguk kezdeményezik az utalást – ez az úgynevezett "jóvá nem hagyott fizetési művelet", amiről az MNB állásfoglalása is szól (angolul: fraud). Az ügyfél által jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítésekor a pénzforgalmi szolgáltató a felelős, és fő szabályként egy munkanapon belül vissza kell adnia az ügyfélnek a fizetési művelet összegét. Az egy munkanapos határidő alól akkor mentesülhet, ha észszerű okból csalásra gyanakszik, és ezt a gyanút bejelenti az MNB-nek, vagy egy munkanapon belül egyedileg kivizsgálja az ügyet, és a lefolytatott bizonyítás alapján elutasítja az ügyfél panaszát.