Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról. Készült: 2021. március 4. * Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki.
A zöld tömeg mennyisége többnyire növekedett az országban a két héttel ezelőtti állapothoz képest, főleg északkeleten. A foltokban látható csökkenő értékek részben a repce virágzása miatt alakulhattak ki. Az anomália térkép továbbra is igen vegyes képet mutat, a mezőgazdasági területeken főként a Duna-Tisza közén, Pest megyében és a Tiszántúlon volt átlag alatti, sárga és vörös színnel jelölt érték, ami még az aszály következménye. A Dunántúlon nem látható számottevő eltérés. Az előttünk álló napokban is folytatódik a változékony, többször csapadékos időjárás, ugyanis napokig egy nedves légörvény lesz a vendégünk. Ennek hatására a héten újabb jelentős (többnyire 15-30 mm, de délnyugaton ettől nagyobb) mennyiségű csapadék valószínű. Keddtől csütörtökig sok felhő, esős idő várható, majd péntektől kisüt a nap és csak elszórtan várhatók záporok, zivatarok, de területi átlagban ezek már nem adnak majd jelentős csapadékot. A jelenleg sokfelé viharos szél szerdára mérséklődik, de napközben ez után is többször megélénkül, időnként megerősödik.
A múlt hét második felében pénteken a Dunántúl nyugati részére érkezett eső, majd szombaton a csapadék keletebbre is átterjedt, és vasárnap kora estéről ismét jelentős mennyiséget adó záporok, zivatarok érkeztek. Hétfő hajnalig összességében többnyire 5 és 35 mm közötti mennyiség öntözte a talajokat ( 1. ábra), ennél kevesebb a Tiszántúl északi részén esett, de a csapadékos időjárás még hétfőn is folytatódik. A talaj felszín közeli része az ország nyugati kétharmadán - Baranya megye kivételével - telítődött nedvességgel ( 2. ábra), és a középső talajréteg nedvességviszonyai is jelentősen javultak ( 3. ábra). A Tiszántúlon azonban egyelőre rendkívül száraz a talaj, a felső 1 méteres réteg telítéshez képesti vízhiánya is itt a legjelentősebb, nagy területen 150 mm fölötti ( 4. A hőmérséklet az ország nagy részén az ilyenkor megszokott értékeknek megfelelően alakult, a Tiszántúlon volt az átlagnál néhány fokkal melegebb. A minimum értékek a múlt hét közepén még sokfelé 10 fok alatt alakultak, majd a hétvégén a felhősebb idő következtében jelentősen enyhültek az éjszakák.
A karácsony után eltelt egy hónapos időszakban meglehetősen száraz idő uralkodott a Kárpát-medence nagy részén, a 30 napos csapadékösszeg a legtöbb helyen az 1 mm-t sem érte el, csak a Kisalföldön esett 10 mm-t meghaladó mennyiség, és alakult ki összefüggő hóréteg ( 1. ábra). A változás kedden kezdődött, amikor egy markáns hidegfronthoz kötődően több hullámban esett többféle halmazállapotú csapadék, eső, fagyott eső, havas eső, hó, és este néhol zivatarok is előfordultak. Az ország délnyugat-északkeleti tengelyében 15-20 mm volt a jellemző csapadékmennyiség, a Dunántúl északi felén és délkeleten esett ennél kevesebb ( 2. ábra), de ezeken a tájakon a megelőző időszakban is hullott némi eső illetve hó. Kedden a napi csapadékrekord is megdőlt Pécsett, ahol az egyik csapadékmérő állomásunk 48, 2 mm-t detektált. Havas tájak az Északi-középhegységben és a Dunántúl délnyugati részén fordultak elő a hét közepén. A nagyrészt száraz január során az alacsony párolgásnak köszönhetően nem száradtak ki számottevően a talajok, így a hét első felében hullott csapadék az ország nagy részén telítette a talajok felső 20 cm-es rétegét ( 3. ábra), és ennél mélyebben is csak délkeleten van vízhiány.
A magasabb értékek leginkább az Alföldön jellemzőek. Az 1. és 2. ábrán Nyíregyháza és Kaposvár ezen hőösszegeit mutatjuk be az idei és a 2017-es mérésekkel, a sokéves átlaggal, valamint előrejelzéssel. Ezek szerint jóval az átlag és a tavalyi értékek fölött járnak a hőösszegek, bár június utolsó harmadának az átlagosnál hűvösebb időjárása lassította a hőösszeg növekedést. Július elejére az idei értékek közelebb kerülnek a tavalyi illetve az átlagos értékekhez, vagyis valamelyest apad a meleg április és május során szerzett előny. Az előttünk álló időszakban még csütörtökön és pénteken kell több felhőre, és sokfelé esőre, záporokra, zivatarokra, néhol felhőszakadásra számítani. Péntek estig területi átlagban 5-20 mm közötti csapadék valószínű, ezúttal délnyugaton várható a nagyobb, északkeleten a kisebb mennyiség. Szombattól jelentősen csökken a csapadékhajlam, a több órás napsütés mellett a hétvégén csak elszórtan lehet egy-egy zápor, a jövő hét első napjaiban pedig országszerte száraz időre van kilátás.
Az elmúlt egy hétben csak kevés helyen hullott csapadék, a hét eleje óta pedig országszerte száraz az idő. A növények vízvesztése a forróságban még nagyobb, és a talaj is napról-napra egyre nagyobb mélységben szárad. Kevésbé száraz talajok elsősorban a Dunántúl középső részén és az északkeleti országrészben vannak, míg az Alföld nagy részén igen kevés a növények rendelkezésére álló talajnedvesség. Ilyen időjárási körülmények között fokozottan oda kell figyelni a tűzmegelőzésre főként a száraz fűvel borított területek esetén. Ugyanakkor a hőség és a száraz levegő a legtöbb növényi kórokozónak (lisztharmat, peronoszpóra, gombás betegségek) nem kedvez, ezek fertőzése visszaszorult a héten. A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek északon és a Dunántúl nagy részén 950-1050 foknap körül, az ország délkeleti részén pedig 1100 foknap körül alakulnak. Az 1. és 2. ábrán Nyíregyháza és Kaposvár ezen hőösszegeit mutatjuk be az idei és a 2016-os mérésekkel, a sokéves átlaggal, valamint előrejelzéssel.
Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár, Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* ( 7., 8. és 9. ábra). Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. Csak a Tiszántúl, főleg annak déli fele volt lemaradásban, de ez akkor problémát nem jelentett.
Az elmúlt egy hétben tovább fokozódott a szárazság, kedd estig sehol sem hullott csapadék az országban. Szerdán a Dunántúlt, csütörtökön a keleti országrészt érte el déli irányból gyenge csapadékzóna, melyből csak elszórtan esett 1-mm-t meghaladó mennyiség ( 1. ábra). A sokéves átlagnál 1-3 fokkal melegebb, főként a hét eleje óta gyakran szeles időben tovább száradtak a talajok. A felső 20 cm-es talajréteg nedvességtartalma az ország túlnyomó részén nem éri el a 30%-ot, de az Alföld jelentős részén a 20%-ot sem ( 2. A déli országrészben a felső 50 cm nedvességtartalma is sokfelé a kritikus 40%-os érték alá csökkent ( 3. Az ennél mélyebb rétegek több nedvességet tartalmaznak, de a téli csapadékmennyiség nem volt elegendő a nagyobb mélységek őszi aszály utáni feltöltéséhez, így 50 cm alatt is számottevő hiány mutatkozik ( 4. Az aszály jelei a keleti országrészben sokfelé, a Dunántúlon foltokban mutatkoznak, keleten a rossz víztartó képességű talajokon a legsúlyosabb a helyzet. A héten a hajnali fagyok a legtöbb helyen megszűntek, csak néhány fagyzugos területen hűlt kevéssel 0 fok alá a levegő.
A 45 perces webinárium első félórájában a technikai elemzés módszertana segítségével megnézzük, hogy ezek az indikátorok mire utalhatnak, aktuális példák alapján. Az utolsó negyedórában a kérdésekre is igyekszünk majd választ adni. Ha addig is van kérdésed, kérlek írj a címre. Tudásszint: Kezdő Időpont: 2022. március 31., csütörtök, 18:30 - 19:15 Előadó: Faluvégi Balázs (1998-ban kezdte befektetés szakmai karrierjét. Elemzőként dolgozott egy alapkezelőnél, illetve befektetési szolgáltatónál. Volt alapkezelő és portfoliókezelő, vezetett tőzsdére vagyonkezelő vállalatot, és társ-alapítóként létrehozott egy wealthtech céget, amely több nemzetközi díjat is kapott. Az országban elsőként kapta meg a CMT Level 3 papírt, amely a technikai elemzés legmagasabb szintű szakmai oklevele az Egyesült Államokban. ) Klikk ide a jelentkezéshez! Kedvező kondíciókkal kínálunk kereskedési lehetőséget a nemzetközi tőzsdén elérhető termékekre és közel 700 befektetési alapra. Ha mindez nem elég, a Portfolio Online Tőzsde számládhoz csatolhatod a Portfolio Global szolgáltatást is, ahol 27.